Kutatás a fiatalok internethasználatáról
A gyerekek ismerik legjobban a saját életüket, ezért kompetens partnerekként kell tekinteni rájuk az internetbiztonságot érintő kérdésekben is. A több mint 1300 gyerek bevonásával végzett InternetMost kutatás célja ezért az volt, hogy a gyerekek aktív részvételével felhívja a figyelmet a gyerekek internettel kapcsolatos nehézségeire és javaslataira, így támogatva a bizonyítékon alapuló, tájékozott döntéshozatalt. Különösen fontos ez 2020-ban, amikor a globális járványhelyzet új nézőpontba helyezte az internethasználatot, rámutatott a digitális készségek és kompetenciák fontosságára, az egyenlő hozzáférés problémáira. A gyerekek védelme az odafigyeléssel kezdődik. Bár további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megismerjük azoknak a gyerekeknek a véleményét is, akik nem férnek hozzá a digitális eszközökhöz és az internethez, bízunk benne, hogy a reprezentatív kutatás fontos szempontokat ad az internethasználatról szóló szakmai és társadalmi diskurzushoz.
Minden ötödik gyerek nem érzi magát biztonságban a neten. A gyerekeket legjobban a reklámok és az álhírek zavarják az interneten, és 40%-uk több időt tölt ott, mint szeretne. A gyerekek ötöde szerint a szüleik nem foglalkoznak az online jelenlétükkel, a szabályok többsége pedig az csak az interneten eltöltött időt korlátozza, ami nem nyújt nekik valódi segítséget. A digitális oktatásról a különböző régiókban élő gyerekek eltérő tapasztalatokat szereztek, és az online tanulás minőségén szerintük elsősorban az segítene, ha a tanárok azonos felületeket használnának és az online térnek megfelelő módszerrel tanítanának. Ez derült ki többek között az InternetMost című reprezentatív kutatásból, melyet a Magyar Telekom megbízásából a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány készített 13-17 éves gyerekek online megkérdezésével.
Köszönöm, hogy valaki kikérte a véleményemet!
Sokan érzik úgy, hogy a gyerekek állandóan a képernyőt bámulják, de azt már kevesebben tudják, hogy mit csinálnak ott és miért. Ahhoz, hogy biztonságossá tegyük számukra az internetezést, meg kell ismernünk, mi érdekli vagy zavarja ott őket, mit gondolnak a digitális oktatásról, és hogyan segíthetnék őket ebben valójában a szülők, tanárok, szolgáltatók. Ezért a Magyar Telekom a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvánnyal közösen 2020 tavaszán kutatást indított InternetMost címmel a 18 éven aluli gyerekek körében hogy megismerje a véleményüket az internetezési szokásaikról. Ez az első reprezentatív kutatás a témában 2017 óta, amely a gyerekek tapasztalataira, javaslataira és prioritásaira fókuszál. A gyerekek 2020. április és májusban online kérdőívben mondhatták el a véleményüket. A mintába több mint 1300 érvényes válasz került, amely a 13–17 évesek korcsoportjában megyénként és nemenként reprezentatív. A kérdőív kialakításában, népszerűsítésében és az eredmények kiértékelésében is részt vettek gyerekek, a Hintalovon Gyermekjogi Követei.
A világ dolgai egy pillanat alatt a saját szobámba kerülnek
1. Mit csinálnak a gyerekek a neten?
A gyerekek elsősorban kapcsolattartásra használják a netet (78,2%), és hogy tanuljanak, megoldják a házi feladatukat (63,6%). Ezt követik a közösségi oldalak és a filmek, sorozatok, illetve az online játékok, videomegosztók használata. Előbbi azonban a lányokra, utóbbi a fiúkra jellemző az átlagnál jobban.
Mit jelent számukra az internet?
Az internet elsősorban lehetőséget jelent a gyerekeknek a számukra fontos emberekkel való kapcsolat tartására, szórakozásra, tájékozódásra, tanulásra. Leköti a figyelmüket és csak töredékük tekint rá az önkifejezés, az egyenlő esélyek vagy név nélküliség lehetőségére. A gyerekek árnyaltan gondolkodnak az internetről, gyakran említették együtt annak jó és rossz oldalát: „csodálatos időpazarlás”, „kétélű kard”, „egyidőben a kapcsolódás másokkal és az elszigetelődés másoktól”. Sokak számára az internet menedéket jelent, ami biztonságos, és eltereli a figyelmüket.
Az internet búvóhely a valóságtól, menedék a hétköznapokból. Menekülőút, rejtekhely.
Másképp kommunikálnak a neten?
A gyerekek egy részének az internet jelenti azt a teret, ahol jobban megnyílhat vagy önmaga lehet. Az eredmények szerint a gyerekek több mint a felének különbözik az online kommunikációja az offline-tól, azonban nem meghatározó módon. Több mint a negyedüknél (28,7%) meghatározó ez az eltérés, és a webes közegben érzik magukat komfortosabban. Az ő szokásaikban, válaszaikban sok eltérést tapasztaltunk, mely felvetette annak kérdését, hogy a neten meghatározóan eltérően kommunikáló gyerekek megfelelő törődést vagy figyelmet kapnak-e az offline térben. Ezzel együtt a gyerekek nem tartják felcserélhetőnek az online és offline kapcsolatokat. Tartanak attól, hogy a digitalizációval a jövőben sérülnek az emberi kapcsolatok.
A COVID–19 utáni intézkedések és a digitális tanrend miatt a gyerekek több időt töltenek a neten, de a netes szokásaikat és annak jellegét nem befolyásolta számottevően. Sokakat azonban a neten töltött idő nagyon zavart. „Több időt töltök a neten. Ám ezt inkább tanulással töltöm, és tanulás után már nincs is kedvem online lenni.” A gyerekek több mint a fele gondolja azt, hogy annyi időt tölt az interneten, amennyit szeretne és amennyi szükséges, de 10-ből 4 gyerek túl soknak érzi a neten töltött időt, és több gyereket zavar, hogy elveszi az az idejét mástól, mint a netes zaklatás. Sokan saját szabályokat alkalmaznak az internet használatának korlátozására, és az internetfüggőség benne van abban a top 3 témában, amiről többet beszélnének.
Szórakoztató és érdekes. Ezért követem.
Túlnyomóan azért követnek valakit a neten, mert szórakoztatóak, érdekesek vagy tetszik nekik a stílusuk. Míg a fiúk számára nagyobb jelentősége van ebben annak, hogy nem kell olvasni, szórakoztatóak és érthetővé tesznek bonyolult dolgokat, a lányok számára jobban számít a stílus, és ha hasonlóak a problémáik. Túlnyomó többségük nem érzi úgy, hogy hatással lennének rájuk az influencerek. A gyerekek legszívesebben megbízható weboldalakról tájékozódnak, ezt követik a kortársak, majd a szülők. A Youtube és az Instagram megelőzi a tanárokat és a tananyagot is.
Az internet egyedülálló lehetőséget ad a gyerekeknek társas kapcsolataik fenntartására és megerősítésére, tanulásra és ismeretszerzésre. Hozzájárul ahhoz, hogy egy globális közösség részének érezzék magukat, ahová el is tudnak menekülni, ahol kikapcsolódhatnak. Ehhez elsősorban megbízható hálózatra, korlátlan internethez való hozzáférésre és jó eszközökre van szükség, ugyanakkor kiemelten fontos szerepet tulajdonítanak a gyerekek az angoltudásnak és a nekik szóló tartalmak elérésének is.
2. Biztonságban érzik magukat?
5-ből 4 gyerek biztonságban érzi magát a neten, minden 5. azonban nem találja azt biztonságosnak (22,3%). Ez az arány kb. ugyanakkora, mint a lakóhelyen, iskolában vagy kortársak között érzett biztonság esetében. Az is látszik ugyanakkor, hogy a gyerekek biztonságérzetét elsősorban nem az online vagy az offline működés befolyásolja, hanem sokkal inkább az, hogy kikkel, milyen közegben használják az internetet. Továbbá, amikor új oldalakat, applikációkat töltenek le, vagy angol oldalakat használnak, sokkal kevésbé érzik magukat biztonságban. Legjobban a sok reklám (82,8%), az álhírek és nem megbízható, félrevezető információk (62%) zavarják a gyerekeket a neten. A netes zaklatásnál, visszaéléseknél is jobban zavarja őket, hogy elveszi az időt mástól, vagy konfliktust jelent a családdal. A gimnáziumba és a szakiskolába vagy szakközépiskolába járók között nagy különbség van e tekintetben. Míg a gimnazistákat az zavarja, hogy elveszi az idejüket, a szakiskolába vagy szakközépiskolába járókat a netes zaklatás zavarja az átlagnál magasabb arányban.
Mire lenne szüksége a gyerekeknek?
A gyerekeknek leginkább arra volna szüksége az internetezés minőségi javulásához, ha nem akadozna a hálózat, korlátlan elérésük, jobb angol tudásuk és több számukra érdekes tartalom lenne. Az internet lehetőségei szempontjából a fiúk fontosabbnak tartják a lányoknál a jó eszközöket, és hogy a családjuk ne tiltsa vagy korlátozza azok használatát; míg a lányoknak a biztonság, az ismeretek és a segítség fontosabb, mint a fiúknak.
Szülők és online biztonság
A gyerekek szerint a szülők kevésbé érdeklődnek az iránt, hogy mit csinálnak a neten, mint hogy mit ettek, vagy hogy néznek ki. A legtöbb felnőttet az iskolai teljesítmény érdekli, de közel ennyinek fontos az is, ha a gyerek bajban van vagy általában mi történt vele. A gyerekek ötöde szerint a szüleik nem foglalkoznak az online jelenlétükkel, biztonsággal (20,2%). A nettel kapcsolatban a szülőket elsősorban az interneten eltöltött idő és a gyerekek biztonsága foglalkoztatja. Ritkán fókuszálnak a gyerekek online kapcsolataira (9,3%), és csak töredékük figyelme irányul főként arra, hogy mi érdekli a gyerekeket a neten, vagy milyen oldalakat, alkalmazásokat használnak (2,3%). A szülők 27,7%-a átfogóbb szemlélettel közelít, és ez mind együtt fontos nekik.
Ha nem foglalkoznak a témával a szülők, azt a gyerekek elsősorban az érdeklődés, az ismeretek vagy a kompetenciák hiányának tulajdonítják: „mert nem tudják pontosan, mi rejlik az »internet« szó alatt”, „mert idősebbek, és talán ők maguk sincsenek a veszélyeivel tisztában”. A gyerekek másik része ugyanakkor a bizalom jeleként értelmezi azt: „tudják, hogy vigyázok magamra”. Érdekes, hogy szinte kizárólag azok a gyerekek számoltak be üvöltözésről vagy veszekedésről, akiknek a szüleit a neten töltött idő érdekli. Azok a gyerekek, akik szülei számára a biztonság a fontos, a szülők szándékát, féltését emelték ki. Akik szüleit az online kapcsolataik érdekelnek, ők arról írtak, hogy mennyire érdeklődőek, kíváncsiak a szüleik. Azok a gyerekek pedig, akik azt érzik a szüleiken, hogy átfogóan közelítenek a nethez, az érzelmi kapcsolatukat emelték ki: „figyelnek rám, és szeretnek”.
Soha nem kérdeznek semmit ezzel kapcsolatban, csak mindig elveszik a telefonom, hogy ne netezzek.
A szülők érdeklődése összefügg azzal is, hogy mennyi időt beszélgettek a gyerekekkel az online biztonságról. Akik fél óránál kevesebbet, ott jellemzőbb, hogy csak a netezés idejét veszik észre vagy szabályozzák.
Netezési szabályok
Közel ezer szöveges válasz tanúsága szerint 10-ből 4 esetben nincsenek szabályok az otthoni internethasználatra vonatkozóan. A szabályok legtöbbször nem kimondottak, vagy csak felületes, általános iránymutatások: „legyünk óvatosak”, „vigyázzak magamra”, „ne csinálj hülyeséget”. A legtöbb konkrét szabály egy időkorlátot határoz meg, vagy az esti, éjszakai nethasználatot tiltja. Bár sokan indokoltnak tartják, ennek betartása nem konfliktusmentes, és hatékonyságáról a gyerekek néhány fontos kérdést is felvetnek: „Magamtól is tudnám korlátozni, hogy mennyit vagyok a telefonomon, de így ez egy állandó stresszforrás.” „Vonatkozik mennyiségre (idő), de csak nagyon ritkán minőségre.” Ritkán vannak a biztonságukra és adataikra vonatkozó szabályok, és a netezés olykor feltételhez kötött: „segítesz = netezhetsz”.
Hiányoznak az egyértelmű keretek
A szülők jelentős része nem foglalkozik külön a gyerekek online jelenlétével. Nagy figyelmet kap részükről a neten eltöltött idő és a biztonság, míg a gyerekek online kapcsolatai, tevékenysége, szokásai iránt sokkal kevesebb érdeklődést mutatnak. Az online bántalmazásról a szülők kétharmada fél óránál kevesebbet beszél velük. A neten eltöltött idő miatt gyakoriak a veszekedések, míg sokszor hiányoznak a tiszta keretek. Az internet a gyerekek szabadságának, szülőkkel, felnőttekkel szembeni kompetenciájuknak is a terepe. A kimondott vagy kimondatlan szabályok és a kommunikáció a szülők bizalmát is tükrözik számukra. Érzékelik a szülők magatartása mögötti féltést, miközben olyan téren várnak segítséget, amelyekre eddig kevesebb fókusz jutott, és amelyekben úgy érzik, nem a szülőktől tudnak kielégítő válaszokhoz jutni (adatvédelem, álhírek felismerése, stb.).
A gyerekeket elsősorban az érdekli, hogy hogyan tudják felismerni a megbízható forrásokat, embereket, és hogyan használják fel az adataikat. Az internetfüggőség felismeréséről és a visszaélések következményeiről is többet beszélgetnének. Az online bántalmazás, zaklatás kevesebb súlyt kap a gyerekek aggodalmait és érdeklődését illetően.
3. Mit gondolnak a gyerekek a digitális oktatásról?
Az eredmények összességében a megosztottságot tükrözik: 53,7%-uk elégedetlen és 46,3%-uk elégedett volt a digitális oktatással. Többségük nem érezte úgy, hogy hátrányba került volna a többiekhez képest, 40%-uk ráadásul úgy érezte, hogy hatékonyabban tud így tanulni. 3-ból 2 gyerek szerint ugyanakkor romlott az oktatás minősége, az iskola kevésbé tisztelte a szabadidejét, valamint nehezebben volt követhető, hogy miből mi a feladat.
Kiket érintett hátrányosan?
Regionálisan jelentős különbségek láthatók a gyerekek elégedettségét illetően. Míg az ország fejlettebb részeiben az átlagnál elégedettebbek voltak a gyerekek, addig az ország keleti részében jóval nagyobb elégedetlenség volt tapasztalható. A szakiskolába, szakközépiskolába és a szakgimnáziumba járó gyerekek között sokkal magasabb az elégedetlenség aránya, mint az általános iskolások és a gimnazisták között. A kutatás rámutat az internethez és eszközökhöz való hozzáférés egyenlőtlenségére is, mely elsősorban a szakiskolások és szakközépiskolások, illetve a megyeszékhelyen és falun élő gyerekek körében volt probléma. Ennek ellenére az eszközökhöz való hozzáférés nem volt szignifikáns kapcsolatban a gyerekek elégedettségével. Összefüggött ugyanakkor azzal, hogy mennyire érezték magukat biztonságban a gyerekek az iskolában vagy ha a tanárokkal beszéltek.
Mi okozta a legnagyobb nehézséget?
A gyerekek többsége túlzó elvárásokról és leterheltségről számolt be szöveges válaszaiban. Az oktatás hangsúlya tovább tolódott a házi feladatok irányába, a beszélgetések, informális alkalmak csökkentek, és a szabadidő és az iskolaidő elmosódása is problémát jelentett. Hiányolták a gyerekek a digitális felületnek és távmunkának megfelelő pedagógiai módszereket, és úgy érezték, nem kaptak elég segítséget a tananyag elsajátításához. A tanárok digitális készségét is többen említették a probléma forrásaként, de kiemelték, sok múlik a kommunikáció átláthatóságán és kiszámíthatóságán is. A tanáronként eltérő platformok, az egyéni preferenciák, az együttműködés és a következetesség hiánya az egyik legtöbbet hangoztatott probléma volt a gyerekek körében. Az is kiderült, hogy bár rendelkezésre állnak ingyenesen hozzáférhető oktatási felületek, azok használata nem mindenhol elterjedt.
Mi szükséges a jobb digitális oktatáshoz?
A leginkább az segítene a digitális oktatás minőségén, ha a tanárok ugyanazt a felületet használnák, az online térnek megfelelő módszerrel tanítanának és jobban tudnák használni a digitális felületeket. Az is fontos számukra, hogy több információt kapjanak arról, mit és hogyan kell megtanulni, mely elsősorban a városokban és falvakban jelentett problémát. A gyerekek szerint a digitális tanrend más elvárásokat, új megközelítést, új készségeket és nagyobb együttműködést igényel a tanároktól. Több szóbeli interakciót, kontaktórát és visszajelzést szeretnének, és sokan hangsúlyozták a magánélet és szabadidő tiszteletben tartását is. A gyerekeknek az segítene, ha „követnék a tanárok az órarendet, és nem összevissza küldenék az anyagot”, „az egész átláthatóbb lenne”.
Hogyan kommunikálnak online a gyerekek a tanárokkal?
A gyerekek háromnegyede elsősorban az iskola által használt, hivatalos felületen tartja a kapcsolatot a tanárokkal (pl. KRÉTA, Google Osztályterem, MS Teams), de elterjedten használják a közösségi médiát a gyerekek digitális oktatásához. Bár ebben az ismerősség mind a gyerekek, mind a tanárok oldalán szerepet játszhat, komoly adatvédelmi és gyermekvédelmi aggályokat vet fel, és megnehezíti a tananyag átláthatóságát. Az iskolatípusok közötti különbségek is sokatmondóak ebben: a gimnáziumokban a hivatalos felületek magasabb elterjedtsége miatt kevésbé jellemző a közösségi média használata a digitális oktatásban.
4. Mi segítene a gyerekeknek a jövőben a digitális világban?
A jövő szempontjából a digitális világgal kapcsolatban az oktatás minőségét (68,8%) és a gyerekek véleményének figyelembevételét (55,2%) tartják a gyerekek a legfontosabbnak. Ez azt jelzi, hogy a gyerekek nem kész válaszokat, megoldásokat várnak a felnőttektől, hanem szeretnének megerősödni, hasznos tudáshoz jutni és felkészülten, kompetens partnerként részt venni a digitális világ őket érintő kérdéseiben.
A gyerekek az oktatás gyakorlati hasznossága, a bizonyítványok, a továbbtanulás és a munkalehetőségek miatt aggódnak a legjobban. Többen aggódnak amiatt, hogy a digitális oktatás lerontja az esélyeiket, gyakoriak voltak a gyerekek személyes boldogságát és vágyait illető aggodalmak, a következő legtöbb válasz pedig az emberiséget, globális kérdéseket érintette. A politikai vagy változó értékrendek, az ország és az emberiség sorsa, a környezetvédelem mellett a digitalizáció hatásáról is többen megfogalmazták aggodalmukat. Ezek többsége az elidegenedésről, a személyes kapcsolatok gyengüléséről és a digitalizáció túlzott uralmáról szóltak, és csak elvétve utaltak az online biztonságra vagy az internet szabadságának korlátozására.
A teljes InternetMOST kutatás letölthető innen. Lapozz és olvass bele a kutatás legfőbb eredményeibe, mit jelent a gyerekeknek az internet, mi zavarja őket a legjobban és mit gondolnak a netes szabályokról?
